Blog


Pontosan hallom, hogy hangzik ez a kijelentés, de garantálhatom: nem polgárpukkasztásnak szánom és kizárólag a lenti kontextusban nyer majd értelmet a gondolat.

Minden bélbaci mást szeret enni és mind a fennmaradásért, szaporodásért küzd, ezért mindegyik olyan információt küld az agynak, aminak hatására pontosan azt az ételt kívánjuk meg, ami kifejezetten őt erősíti. És ez nem mindig esik egybe azzal, ami NEKÜNK jó.

Popper Péter. Nagyon szeretem ezt az idézet részletet tőle. Emlékeztet arra, hogy az igazán nagy és fontos dolgokat az életben nem lehet, nem szabad fél szívvel csinálni. Közeledik a Húsvét és még a legrendíthetetlenebb vendégeim közül is páran sündörögve, huncut-szégyenlős félmosollyal kérdezik, hogy most egy kicsit vajon elengedhetik-e a...

Kezdjük azzal, hogy nem hiszek a lustaság létezésében. Amikor valakit lustának bélyegzünk, általában azért tesszük, mert nem csinálja azt, amit mi elvárunk tőle.

Hmmm. Ismerjük talán az érzést, amikor egy szimpla eldöntendő kérdésre valaki cirkalmas, lényeget kerülgető körmondatokba kezd, mi pedig legszívesebben mondat közepén megállítánánk, mélyen a szemébe néznénk, és lassan, tagoltan, artikuláltan nyomatékosítanánk: Légyszi. Ne. Csak. Felelj. VÁLASZOLJ.

A problémáinkban való tétlen ücsörgés nem old meg semmit. De az sem, ha mindenünket beleadjuk, csak nem tanulunk meg elfogadón megállni, amikor pillanatnyilag nincs tovább.